RAK-PARK – A pesti belvárosi Duna-part

A Korzó Tervezési Stúdió Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából 2018-ban készítette el a RAK-PARK – A pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítása projekt megvalósításához szükséges terveket. A tervezést a tájépítész iroda a korábban lebonyolított nemzetközi építészeti tervpályázat alapján nyerte el.

A projekt célja, hogy a jelenlegi, kaotikus állapot (töredezett burkolatok, esetlegesen elhelyezett korlátok, önkényesen kihelyezett reklámtáblák, gépkocsi-parkolók és hulladéktárolók) megszüntetésével és a közterületek megújításával egységes arculatú, jól használható Duna-parti közterület-hálózat jöjjön létre, ahol lehetőség nyílik a gyalogos- és zöldfelületek növelésére, biztosítva a gyalogos végigjárhatóság helyszínhez méltó környezetét.

A tervpályázat eredményeként, valamint a tervezési kooperációk során az alábbi legfontosabb igények, elvárások fogalmazódtak meg a rakpart kialakításával kapcsolatban:

• rakpart szakaszolása a használat, városképi és -szerkezeti adottságok, partkialakítás alapján,
• Duna-parti panoráma megőrzése, hangsúlyozása,
• parti sáv elérhetőségének, megközelíthetőségének javítása,
• rugalmasan alakítható forgalmi rendszer létrehozása,
• gyalogos és kerékpáros közlekedés igényeinek kiszolgálása,
• történelmi kialakításon alapuló tér- és parti zóna kidolgozása,
• új burkolati rendszer alkalmazása,
• zöldfelületek bővítése

A tervezés során folyamatosan szem előtt tartottuk a Megrendelő azon igényét, miszerint egy könnyen, jól ütemezhető beruházást kíván elindítani, amely nagyban épít a meglévő adottságokra, nem kíván jelentős szerkezeti átalakításokat.

A parti zóna kialakítása folyamán a környező városi kapcsolatok vizsgálata, a meglévő és prognosztizálható használói csoportok azonosítása, használati irányok biztosítása elengedhetetlen követelmény. A koncepció egyaránt számol az egyéni és társas használatok lehetőségével, a várható közlekedési irányok feltérképezésével és megfeleltetésével, valamint a megállási, pihenési és találkozási pontok definiálásával.

Városi kapcsolatok

A partalakítás alapvető gócpontjai a pesti oldal belvárosából induló városszerkezeti tengelyek. A Szabadság tér, Bazilika, Erzsébet tér, Vörösmarty tér, Ferenciek tere és a Belváros Főutcája folyó felé vezető irányai egyértelmű, könnyen megközelíthető új kapcsolatokat kapnak. Kialakítottuk a terekről és parkokból érkező gyalogos tengelyek levezetését, így az emberek könnyedén egészen vízközeli pozícióba érkezhetnek.

Látványkapcsolatok

A pesti rakpart rendezése elengedhetetlen a kilátás és rálátás analízise nélkül. A pesti oldal legértékesebb része a Lánchíd környezete. A Lánchíd önmagában jelentős városképi és turisztikai célpont, valamint nemzeti jelkép. Ugyanakkor a budai várra is erről a szakaszról nyílik a legjobb kilátás, tehát látvány szempontjából ez a legnagyobb prioritással rendelkező lokáció.

A Mátyás-templomra és a Halászbástyára a Széchenyi utca irányából nyílik kiváló kilátás, így ezt az irányt szükséges hangsúlyozni, itt van létjogosultsága új gyalogos leközlekedés kialakításának.

A Vigadó térsége szintén kétirányú látványkapcsolattal bír. A pesti oldalról a Budai Várbazár érvényesül a leginkább, míg a budai oldalról nézve maga a Vigadó számít történelmi városképi elemnek.

A Duna bal partjáról nem csupán urbánus túlpart érzékelhető, hanem a folyó felé 130 méterrel magasodó, meredeken emelkedő Gellért-hegy is, amely a budapesti relief egyedülálló eleme.

A Belgrád rakpartról a belvárosba ékelődő Gellért-hegy természeti környezete élvezhető, továbbá a szintén városi jelkép: a Szabadság-szobor. Így a Belgrád rakpart szintén egyedülálló látványkapcsolattal bír.

Illeszkedés

A 2013-ban kidolgozott, Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció egyik megfogalmazott célkitűzése a Duna és a főváros egymás felé fordítása, a „Dunával együtt élő város”. Ennek elérésére 8 tematizált feladat került megállapításra, melyből 5 teljesül a Rak-Park projekt által.

A rakparton a forgalmi rendszer kidolgozása már a tervpályázati szakaszban „A pesti és a budai rakpartok jövőbeli közlekedési rendszerének vizsgálata- 2013″ alapján készült el.

Szakaszolás

A tervezési területet a tervpályázat szerint is három különféle arculatú és funkciójú területrészre osztottuk. Az id. Antall József rakparton a jelenlegi adottságok alapján egy folyóparti intenzív és reprezentatív zöldfelület kerül kialakításra. A vízpart mellett jön létre az átmenő sétány, amelyet egy széles zöldfelület határol le a közúttól. A Jane Haining rakpart urbánus parti sáv, akár a régi rakpart, burkolt dominanciával, valamint ahol a közmű helyzet engedi, árnyékot adó facsoportokkal. A Belgrád rakparton a Nemzetközi Hajóállomás épületein megszűnik a parkolás, azokat vendéglátó felületként alakítjuk ki. Ezen a szakaszon vízközeli szolgáltató zónát alakítunk ki, ahol kávézók és éttermek elhelyezését biztosítjuk, ami mellett a szállodahajók kikötési lehetősége továbbra is megmarad.

Beavatkozások

A projektben az egyes szakaszokon a csatlakozó városrészek jellege, a funkcionális, illetve közterület-hálózati kapcsolatok miatt a beavatkozások különböző szintűek, különböző célt szolgálnak, mégis fontos leszögezni, hogy mindegyik szakaszon az alapvető cél a rakparthoz való lejutás elősegítése és a parti zóna rendezése, a gyalogosok igényeinek kiszolgálása:

 Idősebb Antall József rakpart

A szakasz kialakítása során törekedtünk a zöldfelületi dominancia megtartására, további minőségi javítására és területi bővítésére. A meglévő hársfa sor a rossz egészségi állapot és a hátrányos magassági elhelyezkedés miatt egy új dupla fasorral kiváltásra kerül, a vízparti sétány és a közút közé széles zöldsávot alakítunk ki. A part mentén 7 m széles gyalogos sétány jön létre, amelyben helyet kapnak a vízfelület irányába néző padok. A teljes tervezési területen egységes, modern, a mai használatnak megfelelő új ülőbútorokat tervezünk. A terület egyenletesen emelkedik a közút irányába, a növénykazettákat kiemelt terméskőszegély keretezi. A gyalogos burkolatok a történeti kőhasználatnak megfelelően a partvonalra merőleges irányba álló nagy terméskő (25×25-40 cm) kockák. A Kossuth tér és a Széchenyi tér között egy gyalogos lejáró készül, amelyet a Széchenyi utca tengelyében – mint fontos látványirány – helyezünk el. A 2-es villamos nyomvonalát keresztező lejárat a támfaltól független, acél szerkezetű lépcsővel készül.

A hajók kikötésére továbbra is biztosítjuk a kikötőhelyet, a tervezési diszpozíció alapján minden kikötői raszterben megteremtjük a szükséges közmű-csatlakozási lehetőséget. A gyalogos felületek megvilágításáról a kikötői raszterekben és közökben elhelyezett 3,9 m magas világító oszlopok gondoskodnak. A partfal mentén csak a hajóhidaknál kerülnek kihelyezésre korlátok, így a köztes szakaszokon érdesebb burkolat alkalmazásával jelezzük a partfal szélét. A mellvédfalban több helyen párhuzamos és merőleges lépcsők vezetnek le a vízhez, amelyek környezetében a gyalogos felületeket egészen a forgalmi sávig vezetjük, így rendezvények alkalmával is megfelelően biztosítható a parti zóna megközelítése és elhagyása. A felhajtás meggátlását és a zaj mérséklését nagyméretű növénydézsákkal oldjuk meg.

A Lánchíd északi oldalának rendezése során megszűnik a 45 fokos buszparkoló, hat kiránduló- és városnéző busz várakozását biztosítjuk. A ciklopkő támfal elbontásra kerül, a forgalmi sáv irányába új támfal létesül, így a part menti zónában szélesebb gyalogos felület jöhet létre. A nyárfák környezetében rugalmas használatot lehetővé tevő, és a fák gyökereit nem sértő zúzottkő burkolatot alakítunk ki, ahol a továbbiakban is lehetőség nyílik időszakos vendéglátóhely kitelepülésére. A Lánchíd gyalogos aluljárója melletti két lépcsőfokot megszüntetésre javasoljuk, így akadálymentes átközlekedés jöhet létre a híd alatt.

 Jane Haining rakpart

A rakpart differenciált kialakítása kapcsán ezen a szakaszon urbánus megjelenés válik meghatározóvá, az összefüggő burkolt felületeket csak helyenként lazítja egy-egy facsoport, így a rakpart századfordulós karaktere továbbra is domináns marad. A viadukt mentén párhuzamos parkoló készül. A forgalmi sávok a továbbiakban 2×1 elrendezéssel kerülnek kialakításra. A viadukt melletti járda szélesítésére kerül sor. A Duna felőli oldalon megszűnik a parkolás, így kb. 10 m széles gyalogos felület alakulhat ki. Ebben a gyalogos felületben utcabútorok és facsoportok kerülnek elhelyezésre. A magaspart mentén csak szakaszosan, a hajóhidak környezetében és a szűkületeknél kerülnek kihelyezésre korlátok. A gyalogos felületen szintén a történeti kőhasználatnak megfelelően a partvonalra merőleges irányba álló nagy terméskő (25×25-40 cm) kockák kerülnek, míg az úttestre 20×20 nagykockák halszálka mintával. A viadukt környezetében a jelenlegi burkolati szint 15 cm-rel kerül süllyesztésre, így a Viadukt alatti helyiségek és átjárók kényelmesebb belmagasságot nyújtanak.

Az Apáczai Csere János utca déli irányba egyirányú marad, ennek következtében a rakpart időszakos lezárásakor – pl. rendezvény, futóverseny idején –a Kiskörútra terelhető a forgalom. A közút és a gyalogos felületek között az akadálymentes átközlekedés, valamint rendezvények alkalmával az egységes használat biztosítása céljából 2 cm-re kiemelt szegély készül. A hétköznapi használat biztonságosabbá tétele miatt a széles gyalogos felület és a közút közötti veszélyes zónára taktilis zónahatárkő hívja fel a figyelmet.

A rakpart jobb gyalogos megközelítésének biztosítása érdekében a Régi posta utca folytatásában egy új külső lépcső készül, amely a Széchenyi utcai lejáróhoz hasonlóan a fallal párhuzamosan fut.

Az Erzsébet híd alatt az alsó rakparton megszűnik a közúti forgalom, így a Nemzetközi Hajóállomásig kényelmes és biztonságos sétány kialakítása lehetséges. A híd északi oldalán a rámpa mentén a korábbi elfogyó lépcső struktúráját újra meg szeretnénk jeleníteni, amely a jelenlegi parthasználatnak megfelelően leginkább ülőfelületként, találkozóhelyként tud funkcionálni.

 Belgrád rakpart

A Belgrád rakparton a közlekedés átszervezése miatt lehetőség nyílik új közterületi struktúra kialakítására. A 2-es villamos nyomvonala helyben marad, ám a közúti forgalom a szervizút megszüntetésével irányhelyesen kerül a villamospálya mellé. A beavatkozás révén a házak előtt a járda így lényegesen szélesebb lett, ezáltal biztosított a földszinti vendéglátóhelyek közterületi kitelepülése. A villamostól nyugatra a közúti forgalom déli irányba haladhat. A Nemzetközi Hajóállomás mentén buszok várakozására, illetve gépkocsi-parkolók számára alkalmas sávot hoztunk létre. A hajóállomás épületei előtt széles, reprezentatív sávot alakítottunk ki, amelyek képesek az időszakosan jelentkező jelentős sokaságot fogadni. A hajóállomás födémjein megszüntetjük a parkolást, rendezzük a korlátokat és vendéglátóhelyek kitelepülésére alkalmas palló burkolattal látjuk el a felületet, amely a gyalogos járda szintjéből kiemelkedő födémeket ülőfalakkal és lépcsőkkel hidalja át. A födémeken jelen terv javaslatot tesz kiszolgálóhelyiségek létesítésére, ám azok konkrét kivitelét, méretét a jövőbeli üzemeltető fogja megterveztetni, engedélyeztetni.

A hajóállomás menti új széles sétányba új egységes fasor telepítését javasoljuk.

A fasor ültetésére egyedi technológiát szükséges alkalmazni, mivel a főgyűjtő csatorna nyomvonala közel esik a fasor tervezett vonalához. A főgyűjtő csatorna magassági vonalvezetése lehetővé teszi a fák gyökérzetének kifejlődését, ám a falazott csatorna állagát meg kell óvni az esetleges gyökérbetörések ellen. Az FCSM-el egyeztetett módon valósítható meg fatelepítés.

A hajóállomástól északra az alsó rakparti közúti forgalom megszűnik, így a gyalogosok számára alkalmas sétányt alakíthatunk ki a volt forgalmi sávok helyén. A rámpa támfalát bontásra javasoljuk, helyette az Erzsébet hídtól északra lévő elfogyó lépcsőhöz hasonló kialakítású lépcsős ülőfal-rendszert hozunk létre, amely a felső rakpart felől nagyvonalú vízre nyitó lejutást tesz lehetővé. A Március 15. tér térfal előtti járda közvetlen alsó rakparti lekötését acél lépcsővel teremtjük meg.

Széchenyi István tér

Jelen tervezési megbízás keretében – a rendelkezésre álló források alapján – a Széchényi tér átalakítására egy kisebb léptékű, rövidebb időn belül megvalósítható, ugyanakkor a tér páratlan adottságait kihasználó és gyalogos bejárhatóságát megteremtő javaslat készült. A tér átformálása a történeti térképek alapján készült; a korábbi három zöldfelületi folt került újra megjelenítésre a Zrínyi utca és a Mérleg utca tengelye pedig átvezetésre került a térre, így a központi zöldfelület kialakítása a határoló öt jelentős épülettömb ritmusát tükrözi.

A fásított köztér keleti oldalán két új gyalogátkelőhely létesül, mely a Zrínyi utcából és a Mérleg utcából érkező gyalogosok zavartalan átközlekedését teszik lehetővé. A két útvonal a tér szimmetriáját hangsúlyozva a tér felezővonala felé tart, majd középen találkozva a Lánchíd előtt egy teresedést hoz létre. A tér nyugati oldaláról tehát egy új gyalogátkelőhelyen lehet majd átjutni a Lánchíd előtti járdaszigetre. A közút túloldalán található járdaszigeten újból két irányba, a Lánchíd bal és jobb járdaszegélyére lehetséges a továbbközlekedés. A tér közepén áthaladó burkolt, gyalogos felületek az itt található fák érintetlenül hagyásával kerülnek kialakításra. A járdafelületek süllyesztett szegéllyel csatlakoznak majd az úttesthez.

A tér hármas osztása nem csupán az 1908-as kialakításával van összhangban, hanem a Belváros-Lipótváros 2004-es Kerületi Szabályozási Tervében is rögzítésre került a Zrínyi utca és a Mérleg utca átvezetése.

A terv utóélete

Az engedélyezési tervek alapján a BKK lebonyolításában a közelmúltban megkezdődött a kiviteli tervek készítése, ami a kapcsolódó beavatkozásokkal – Lánchíd felújítása, Fővárosi Vízművek főnyomócső (DN1200mm-es Sentab) vezeték átépítése – történő organizációs feladatok összehangolása miatt két szakaszra bontottan valósul meg. A két szakasz tervezési határai a Kossuth tér – Március 15. tér, valamint a Március 15. tér – Fővám tér közötti tervezési területet jelölik meg, míg a Széchenyi István tér megújítása külön projekt keretében, bővített műszaki tartalommal folytatódhat.

Szerk.: Hulesch Máté

epiteszforum.hu